Szlogen szöveg helye.

A 10 legfontosabb kérdés
A leggyakrabban felmerülő kérdések válaszokkal ausztriai lakás vásárlásához
Teljes cikk megtekintése

Ismét Bécsben Tolvaly Ferenc
A nagysikerü decemberi iró-olvasó találkozó után, ismét Bécsbe látogat a neves média személyiség. Mostani előadását is várhatóan nagyszámú közönség fogja érdeklődéssel hallgatni.
Események megtekintése

Hamarosan startol a viennahu információs oldala
Az avik.hu vállalkozói portállal párhuzamosan folyik a feljesztés.
Oldal helyének megtekintése
Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek. Minden gyermeknek, aki Ausztriában 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik - nemzetiségtől függetlenül -, kötelező iskolába járnia.

Kötelező oktatás:
a) Az iskola első 4 éve: általános iskola, illetve kisegítő iskola
b) Az iskola 5-8. éve:
c) Az iskola 9. éve
Az iskolaév szeptember első vagy második hétfőjén kezdődik. Az iskolaév a tanítási időszakból (két szemeszter) és a nyári szünetből áll. A tanítási időszak június 27. és július 10. között ér véget.
Iskolai szünetek
Óvoda és általános iskola
Bár az oktatás és a képzés általában a szövetségi kormány feladata, az óvodákkal, a bölcsödékkel, az általános iskolákkal és középiskolákkal kapcsolatos ügyek majdnem teljes egészében az egyes tartományok hatáskörébe tartoznak.
Óvodák
A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.
Kötelező oktatás
Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét.
A kötelező oktatás három részből áll:

Középiskolák
1. Hauptschule
általános oktatás három, választható fakultációval: német, matematika, idegen nyelv (általában angol)
2. Allgemeinbildende höhere Schule
Az AhS egy négyéves alsó és egy négy éves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát kell tenni. (Matura) A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie. Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.
Térítési díjak
Minden állami iskola ingyenes, de a diákoknak a közlekedésért, illetve a tankönyvekért fizetniük kell.
Nyelvek
Az általános iskolák harmadik osztályától kezdve lehet nyelvet tanulni. (angol, francia, olasz, horvát, szlovén, magyar, cseh vagy szlovák)
A középiskolákban az angol nyelv tanulása kötelező.
Felsőfokú oktatás
A felsőfokú intézményekbe való felvétel alapkövetelménye a sikeres érettségi vizsga. A felsőfokú oktatás az osztrák állampolgárok részére tandíjköteles (5000 schillingnek megfelelő euró szemeszterenként. A hátrányos helyzetű diákok ösztöndíjat kapnak. Ugyancsak tandíjat kell fizetniük az EU tagállamokból érkező diákoknak. A fejlődő országok állampolgárai, a hontalanok és a genfi konvenció alapján menekültnek tekinthető diákok nem tandíjkötelesek.
Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található.
Iskolák Ausztriában
sps.k12.mo.us
Az egyetemeken és főiskolákon négy szemeszteren keresztül alapoktatás folyik, melyet alapvizsgával kell lezárni. A következő 4-6 szemeszterben kezdődik a specializáció, amely végén a diákok megkapják MA (Master of Arts) fokozatukat.
Iskolaév
Az egyetemi oktatás október 1-jén kezdődik és június végéig tart.
Felvételi követelmények
Az egyetlen felvételi követelmény a felsőfokú intézményekbe a "Reifeprüfung", amelyet a középiskola felső tagozatának elvégzésekor lehet megszerezni. Más EU tagországok diákjainak az érettségihez hasonló vizsgával kell rendelkezniük az ausztriai egyetemekre való felvételkor. Egyes speciális szakokon felvételi vizsgát kell tenni. (pl.: művészeti szakok)
Diákok Ausztriában
EU tagállamok állampolgárai
A diákok az unió bármely tagállamába szabadon utazhatnak be vagy utazhatnak ki onnan, ott tartózkodhatnak, továbbá - amennyiben megélhetésükhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű betegbiztosítással rendelkeznek - ott lakhatnak és le is telepedhetnek.
Ez a jog a magyar állampolgárokat is megilleti, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállallásra vonatkozik.
A 2006. április 30-án hatályba lépett 38/2004 EK irányelv értelmében az uniós állampolgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.)
Az EU állampolgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.
EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni.
A vendéglátó országnak nem kötelessége a diáknak ösztöndíjat fizetni.
A csatlakozás pillanatától minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatási intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetbenegyetlen tagállam egyetlen felsőoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értetődően vonatkozik a felvételi feltételekre, illetve követelményekre is (előképzettség, korhatár, nyelvismeret stb.) Az esetek többségében természetesen a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének ismerete.