BÉCSI MAGYAROK információs portálja
becsimagyarok.hu
Szlogen szöveg helye.
A 10 legfontosabb kérdés
A leggyakrabban felmerülő kérdések válaszokkal ausztriai lakás vásárlásához
Teljes cikk megtekintése
Ismét Bécsben Tolvaly Ferenc
A nagysikerü decemberi iró-olvasó találkozó után, ismét Bécsbe látogat a neves média személyiség. Mostani előadását is várhatóan nagyszámú közönség fogja érdeklődéssel hallgatni.
Események megtekintése
Hamarosan startol a viennahu információs oldala
Az avik.hu vállalkozói portállal párhuzamosan folyik a feljesztés.
Oldal helyének megtekintése
Általános munkavállalási tájékoztató megtekintése
Munkavállalás Ausztriában
A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jei EU csatlakozása után a Magyar Köztársaság állampolgáraira - ugyanúgy, mint Málta és Ciprus kivételével az összes újonnan csatlakozott ország állampolgáraira is - Ausztriában minimum két évig, maximum 2011-ig átmeneti rendelkezések vonatkoznak a nem önálló munkavállalás terén.
Foglalkoztatásuk továbbra is a külföldiekre vonatkozó osztrák munkavállalási törvényben meghatározott munkavállalási engedélyhez kötött.
A korábbiaktól eltérően azonban tartózkodási engedély 2004. május 1-től már nem szükséges az Ausztriában munkát vállalók számára.
A csatlakozás előt is már Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók - bizonyos körülmények között - szabadon léphetnek be az osztrák munkaerőpiacra.
Az Ausztriában eddig nem, vagy nem folyamatosan tizenkét hónapig foglalkoztatott magyar állampolgárok számára az osztrák munkaadó a foglalkoztatás megelőzően munkavállalási engedélyt (Beschäftigungsbewilligung) köteles kérelmezni és beszerezni.
Az engedélyt az osztrák munkaügyi hatóság a helyi munkaerőpiaci helyzet alapos vizsgálatát követően - meghatározott körülmények között adja meg - különös tekintettel az osztrák bér- és munkafeltételek betartására, kizárólag abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelő belföldi munkaerő.
Illetékes hatóság:
A Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) helyi irodája
Az ún. "kulcsszemélyzet" ("Schlüsselkraft") különleges szakképzettséggel, a vállalkozás működtetése szempontjából meghatározó szaktudással és gyakorlattal rendelkező, magasan kvalifikált és ennek megfelelő jövedelmű munkaerő számára ("Zulassung als Schlüsselkraft") bizonyos mértékig könnyített a munkavállalás, valamint a mező- és erdőgazdaságban, illetve a vendéglátásban foglalkoztatottak számára is.
Az Ausztria és Magyarország közötti gyakornokcsere egyezmény, valamint a határmenti ingázókra vonatkozó megállapodás keretében évente meghatározott mértékű külön kontingens erejéig, a Vas Megyei Munkaügyi Központ koordinálásával további magyar munkavállalók kapnak lehetőséget ausztriai anulásra és munkavállalásra.
A munkavállalási engedély meglétét az osztrák hatóságok rendszeresen ellenőrzik, a munkaadó köteles az engedély egy példányát mindenkor a munkavégzés helyszínén tartani.
Forrás: mfa.gov.hu
Ausztria gazdaságának hatvanhat százalékát a szolgáltatás-vendéglátás, harminckét százalékát az ipar, s a maradék két százalékot a mezőgazdaság teszi ki. Két éve a munkanélküliek száma meghaladta az öt százalékot, s ez tavaly növekvő tendenciát mutatott.
Minden külföldi állampolgárnak, aki ebbe a közel nyolcvannégyezer négyzetkilométer alapterületű államban szeretne munkát vállalni, a beutazást követően, három napon belül jelentkeznie kell a területileg illetékes önkormányzati hivatalnál, vagy községházán.
Mivel Ausztria átmenetileg korlátozza a magyar állampolgárok munkavállalását, a pénzkeresés csak munkavállalási engedéllyel kivitelezhető legálisan.
A két ország között egyébként gyakornoki és határ menti ingázói egyezmény van érvényben. A munkavállalási engedélyek kiadására meghatározott kontingens erejéig érvényes munkaszerződés vagy foglalkoztatási ígérvény alapján kerülhet sor.
Ausztriai munkákat leginkább a hétvégi és a szombati lapokban, illetve az interneten különböző honlapokat böngészve találhatunk. Ha már valaki fellapozta a Der Kurier, a Die Presse, a Der Standard a Kronenzeitung, vagy a Kleine Zeitung hasábjait, és nem talált számára megfelelő munkát, érdemes rákattintani az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat honlapjára is. Emellett érdeklődhet mindenki különböző állásközvetítő irodáknál, fejvadász cégeknél, illetve segíthetnek még munkát találni a Kereskedelmi és Gazdasági Kamarák, szakszervezetek is.
A társadalombiztosítási járulékot minden foglalkoztatási csoport esetében kötelező fizetni. Ezzel térítésmentesen igénybe lehet venni az állami kórházak, valamint a betegbiztosító pénztárral szerződött orvosok szolgáltatásait, de fel kell mutatni a beteglapot (Krankenschein). A járulékot a munkáltató köteles fizetni az alkalmazottai után, s azokat a társadalombiztosítási rendszerbe is neki kell bejelenteni.
Ezt követően az alkalmazottak TAJ számot kapnak. Az EU/EGT állampolgárok a megfelelő engedélyek birtokában bármely tagállamban igénybe vehetik a munkaerőpiaci-szolgáltatásokat, munkanélkülivé válásukkor pedig a helyi munkaügyi szervet kell felkeresniük. Munkaviszonyukat az E 301-es nyomtatvánnyal igazolhatják.
Szomszédunkban az egy naptári év alatt szerzett jövedelem adja a személyi jövedelemadó alapját. Tavaly 3640 euróig nem kellett adózni. Az évi 7270 eurós jövedelmet huszonegy, a 21800 eurósat harmincegy, az 50870 eurósat negyvenegy százalékos adókulcs terhelte. Az 50870 euró fölött keresők jövedelmét ötven százalékos adókulcs terhelte. A 2005-re vonatkozó jövedelemadó-kulcsok alakulását a itt lehet nyomon követni.
Forrás: afsz.hu
A magyar munkavállalók elötti nyitástól eddig elzárkózó "sógorok" 2008 januártól enyhítenek ötven szakmában.
Hétezer szakember hiányzik az osztrák álláspiacról, ezért a keleti nyitástól eddig elzárkózó "sógorok" januártól enyhítenek. ötven szakmában könnyebb lesz munkát vállalni a magyaroknak. A hazai bér többszöröse kereshető, igaz, a megélhetés is drágább.
Ausztria a kelet-közép-európai országok 2004-es EU-csatlakozása után - Németországgal együtt - három évig kemény ellenállást tanúsított a munkaerőpiac megnyitásának kérdésében. Míg a nyugati uniós tagállamokban sorozatban törölték el a korlátokat, addig az osztrákok ragaszkodtak a munkaerőstophoz. Munkavállalási engedélyhez kötötték a szomszédos magyar vendégmunkások alkalmazását.
Sokan várták a bővülő külföldi munkalehetőségeket
Gazdasági szükségszerűség miatt nyitnak
Az első részleges "gátszakadásra" idén májusban került sor, amikor a szomszédok három szakma esetében - esztergályos, hegesztő, marós - könnyítéseket vezettek be: e foglalkozásokban 800 fős kontingenst hoztak létre 2007-re. öt hónap alatt közel ötszáz keleti uniós állampolgár jött az országba dolgozni. Majd október közepén Martin Bartenstein gazdasági miniszter a munkavállalói és a munkaadói szervezetek támogatásával a háta mögött ötven szakmára terjesztette ki a könnyítéseket. 2008 január elsejétől többek között szakácsként, gépészmérnökként, hentesként, villanyszerelőként, asztalosként könnyebb lesz legális munkalehetőséghez jutni a magyar dolgozóknak.
A nyitás nem a keletiek iránti szolidaritásra vezethető vissza, hanem kőkeménygazdasági érdekekre. Bartenstein miniszter a bejelentéskor hivatkozott egy német felmérésre, mely szerint a szakemberhiány miatt egy százalékkal lassabban nő az ottani gazdaság. Ausztria pedig ugyanazzal a problémával küzd, hiánycikk a szakember sok iparágban, ami fékezi a cégek teljesítményét.
Jelenleg 6-7 ezerre teszik a hiányzó munkaerőt. Az utóbbi két évben Ausztriában fokozatosan nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség. A gazdasági miniszter november elején büszkén jelentette be, hogy sorozatban huszadik hónapja csökken a munkanélküliség. A jelenlegi 4,2 százalékos ráta az ötödik legjobb a 27 tagú unióban és alig több mint fele a magyarénak. A "sógorok" foglalkoztatási rátája (70,4 százalék) ugyancsak éllovas Európában, lényegesen magasabb a hazánkban mértnél (57,4 százalék).
Az 52 hetes szerződés a belépőjegy
Hogy miként történt az ötvenes lista összeállítása? Azokat a hiányszakmákat gyűjtötték össze, ahol az egy üres álláshelyre jutó álláskeresők száma 1,5 vagy annál kevesebb. Az osztrák statisztikák szerint ezekben a szakmákban 6000-7000 fős a hiány. Fontos megjegyezni, hogy továbbra is kérvényeznie kell a munkaadónak a hiányszakmába érkező külföldi munkavállaló alkalmazását, ám a folyamat gyorsabb lesz, az állami vétó lehetősége is szűkül.
Az engedélyezés könnyítésénél még fontosabb változás, hogy a maximális alkalmazási hosszt 50 hétről 52 hétre emelik januártól. Eddig ugyanis Ausztria az "50 hetes" trükkel blokkolta a vendégmunkások letelepedését. Ha ugyanis valaki 52 hetet, azaz 1 évet dolgozik az unió tagállamában, akkor munkavállalás szempontjából végleg bejut az ottani álláspiacra, nem kell a jövőben munkavállalási engedély az alkalmazáshoz. Az 50 hét azonban kevés ehhez. Mostantól könnyebben adható 52 hetes szerződés, tehát egyszerűbb lesz a magyaroknak megragadniuk az osztrák álláspiacon vagy jó némettudással onnan továbblépni a ma még szigorúan korlátozó Németországba.
Főleg szakmunkásokat várnak
A listát böngészve látható, főként szakmunkások előtt nyílik az osztrák álláspiac, ugyanis az ötven szakma közül csak a gépészmérnöki foglalkozás számít diplomásnak. Bartenstein utalt arra, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, elképzelhető, hogy 2009-ben még szélesebbre tárul a kapu, több diplomás szakma felkerülhet a listára. A speciális szakképzettséget nem igénylő munkáknál viszont biztosnak látszik a korlátozások fenntartása a lehető legtovább, tehát egészen 2011-ig. Utána viszont Ausztria nem tehet különbséget az álláspiacon az osztrák és a magyar álláskereső között.
A további nyitás egyenlőre kérdéses, ugyanis a politikai pártok megosztottak a kérdésben. Az Osztrák Néppárt (öVP) - ennek tagja Bartenstein és Molterer alkancellár-pénzügyminiszter is - a korlátozások feloldásának híve, a koalíciós partner szocialisták viszont jóval óvatosabbak. Két hete például Molterer sürgette a korlátozások gyorsabb eltörlését, mire a koalíciós partner szocialisták (SPö) óvatosságra intették a pénzügyminisztert, az osztrák munkavállalók védelmét hangsúlyozva. Az ellenzéki, jobboldali-populista hírében álló FPö pedig még inkább elzárkózó.
Bruttó 500 ezer forintnyi átlagkereset
A magyarok elsősorban a magasabb fizetés reményében vállalnának Ausztriában munkát. Az osztrák munkavállalói kamara közelmúltban készített felmérése alapján az osztrák átlagkereset 1910 euró (közel 500 ezer forint), ami háromszorosa a magyar átlagnak. A külföldi vendégmunkások közül az ott dolgozó magyarok átlagosan 1538 eurós (mintegy 385 ezer forintos) fizetést kapnak. A felmérés szerint a legjobban kereső külföldiek az egykori Jugoszláviából érkező munkavállalók 92 százalékos átlaggal (1749 euró), míg a török és főként a vendéglátóiparban dolgozó német vendégmunkások 86 százalékát tehetik zsebre az osztrák munkavállalók átlagos keresetének.
Az ötven szakma nagy része az építőiparhoz és a vendéglátáshoz kötődik. Egy 2005-ös hivatalos statisztika szerint az építőiparban évi 28 500 euró az átlagbér, ami egy hónapra vetítve 2375 eurónak (600 ezer forint) felel meg. A vendéglátóipar ennél rosszabbul fizet, itt 16 224 eurós éves keresetet mértek, havi 1352 eurót (340 ezer forint). A jövőben változás lesz az osztrák minimális munkabérekben, januártól bevezetik az 1000 eurós minimálbért, tehát teljes munkaidős állásért nem fizethető bruttó 255 ezer forintnál kevesebb.
Az ingázók jól járhatnak
A határ menti ingázók azonnal kihasználhatják az ottani magasabb fizetés és a hazai alacsonyabb megélhetési költségek előnyeit. Ugyan eddig is lehetősége volt a három nyugati megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) lakóinak az ingázásos vendégmunkára, ám a kontingensbe bekerülni nagyon nehéz volt, mivel aki bejutott, korlátlan alkalommal hosszabbíthatta meg szerződését.
Könnyített elhelyezkedés az alábbi szakmákban
Szakács, hentes, kőműves, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gépészmérnök, építőipari technikus, autószerelő, hegesztő, tetőfedő, mélyépítő munkás, útburkoló, vasbetonszerelő, épület- és bútorasztalos, villanyszerelő, nehézgépszerelő, optikus, daru- és felvonókezelő, bádogos, esztergályos, lakatos, szerszámkészítő, marós, csőhálózatszerelő, mezőgazdasági gépszerelő, géplakatos, kovács, üveges, lakkozó, hidegburkoló, parkettázó, vulkanizáló, adatfeldolgozó technikus, adatfeldolgozó mérnök, közgazdasági technikus, fűtés és gáztechnikus, erősáramú technikus.
Karácsony Zoltán (hírTV)
Sikeres a munkanélkülieket célzó osztrák program
Ausztriában már megvalósult és gyakorlattá vált, hogy a munkaügyi intézményrendszer a tényleges személyes szükségleteik szerint foglalkozik a munkanélküliekkel, akiknek kiszolgálására a munkaügyi kirendeltségeken három jól elkülönült zónát alakítottak ki: az információs, a szolgáltató és a tanácsadó zónát - derül ki a a Munkaügyi Intézet tanulmányából.
Az ausztriai tapasztalatokról szólva a tanulmány bemutatja, hogy az információs zónát azok veszik igénybe, akiknek az önkiszolgálás keretében csak valamilyen információra van szükségük, általában nem is akarják magukat regisztráltatni.
A szolgáltató zóna egyrészt a munkanélküliek regisztrációját intézi, másrészt a közvetítést a szabad álláshelyekre, illetve itt lehet kezdeményezni a segélyezés igénybevételét.
A tanácsadó zónát azoknak tartják fenn, akik intenzív segítséget igényelnek az elhelyezkedéshez. Azokat is ebbe a zónába irányítják át, akik három hónapja eredménytelenül veszik igénybe a szolgáltató zónát. Már a tanácsadás első találkozóján elkészíti a szolgálat szakembere a munkanélküli személlyel egyetértésben azt a gondozási tervet, amely pontosan leírja a szolgálat és az álláskereső feladatait. A tanácsadó zónában foglalkoznak olyan speciális problémákkal is, mint a jelentős adósság, a lakáshiány rendezése, a börtönből szabadultak elhelyezkedése, a drogfüggés, a bevándorlók munkavállalása. A speciális problémáknál külső intézményeket is megbíznak feladatokkal.
Az osztrák főváros szép és látványos helyein dolgozhatnak a munkavállalók
Jelentős forrásokat fordítanak az úgynevezett szociál-ökonómiai üzemekre, amelyeket non-profit szervezetek üzemeltetnek nagy gyakorlattal, közhasznú jelleggel. Ezek az üzemek azok számára adnak segítséget akik elhelyezkedése a legproblémásabb. átmeneti foglalkoztatást, gondozást, képzést kínálnak egyszerre, felkészítést arra, hogy a munkanélküli a támogatás nélküli munkahelyeken is elhelyezkedhessen. Ezek az üzemek piaci áron termelést végeznek, szolgáltatást nyújtanak, az ebből származó bevétellel kiegészítik a támogatást.
Ausztriában a munkaügyi intézményrendszert minden szinten a munkáltatók és a munkavállalók küldötteivel közösen irányítják az állami és önkormányzati képviselők. Ez nem formális jogosítvány, az alapvető döntéseket a vállalati igazgatótanácshoz hasonlóan a szociális partnerek részvételével üzemeltetett testületek hozzák meg, az intézmények vezetői ügyvezetőként csak e döntések keretei között dolgozhatnak.
A munkaügyi intézmények egyébként egy különleges formában, közszolgálati vállalkozásként tevékenykednek. Így bár a segélyezésnél hatósági feladataik is vannak, alapvetően magángazdasági intézmények. Ez megmutatkozik abban is, hogy munkatársaik javadalmazásánál figyelembe veszik, hogy milyen eredményeket értek el a foglalkoztatás javításában. A célokat számszerűsített mutatókkal is megfogalmazzák, azok teljesítését szigorúan ellenőrzik, értékelik.
A munkáltatók állásajánlatait és a munkavállalók állásigényeit számítógépes programokkal automatikusan hozzák össze, nagy szerepet kap ennek során az önkiszolgálás - olvasható a tanulmányban.
Forrás: MTI, HR Portal
További kapcsolódó információk:
derstandard.at
europa.eu.int
jobinfo.hu
Személyes segitségnyújtás:
munkavallalas@becsimagyarok.hu
