becsimagyarok összes bejegyzése

Mindszenty József bíboros halálára és utolsó napjaira emlékeztek Bécsben Negyvenharmadik évforduló

Mindszenty József bíboros halálára és utolsó napjaira emlékeztek Bécsben Negyvenharmadik évforduló
5 (100%) 2 szavazat

A Pázmáneum szervezésében a bécsi Irgalmasrendi Kórházban tartottak megemlékezést Mindszenty József bíboros, hercegprímás halálának 43. évfordulóján.

A megemlékezésen részt vett Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete; Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke; ifj. Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, valamint hívők nagy csoportja. Közreműködött a Cantus Arcis kórus, Dombó Dániel vezetésével.

Varga János, a Pázmáneum rektora köszöntőjében felidézte Mindszenty József hercegprímás alakját és erényeit. Idézte az idei esztergomi emlékmise szónokának, Snell György segédpüspöknek szavait: „életszentsége a püspöki szolgálat hozta mérhetetlen szenvedésekben, megaláztatásokban teljesedett ki. Példakép ő mindnyájunknak: a hit, az önfegyelem, a másokért élő szeretet példája.” Emlékeztetett rá, hogy a hazáját elhagyni kényszerült főpásztort sokan tisztelik az osztrákok körében is. Az Irgalmasrendi Kórház aulájában, kiemelt helyen 2006 óta áll Mindszenty Rieger Tibor által készített szobra. Talapzatán a Franz König bíboros, bécsi érsek által mondott temetési búcsúbeszédben elhangzott szentírási idézet olvasható: „Defunctus adhuc loquitur”, azaz hite által még holta után is beszél (Zsid 11,4).

Varga János rektor beszéde után énekelte el a Cantus Arcis kórus Dombó Dániel Mindszenty József tiszteletére, erre az alkalomra írt, Ecce sacerdos magnus című alkotását.

A választási eredmény után kijelenthetjük, hogy Mindszenty József bíboros ma is fölöttünk tartja védelmező kezeit – mondta beszédében Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke. A főherceg kiemelte: úgy látszik, Isten mindig a megfelelő vezetőt küldi hazánk számára, amikor Magyarországnak kell megvédenie Európa kereszténységét.

Ma Európában nincs még egy olyan nép, amely ilyen egyértelműen tesz tanúságot értékrendjéről – mondta, majd hozzátette: – egy olyan ország, amelyet ezer éve Szűz Máriának ajánlottak, és olyan közbenjárója van, mint Mindszenty József, mindig maga mellett tudhatja az egész mennyországot”.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyar népnek, amelyet ezer éve Szűz Máriának ajánlottak, olyan közbenjárói vannak, mint a nemrég boldoggá avatott vértanú pap, Brenner János, vagy Mindszenty József, akinek boldoggáavatási eljárása döntő szakaszához érkezett. A Mindszenty Alapítvány elnöke beszédét a boldoggá avatásért mondott imával fejezte be.

Varga János házigazda, a Pázmáneum rektora kiemelte: Mindszenty József a Pázmáneumban talált otthonra, miután elhagyni kényszerült hazáját, alakját sokan ismerik és tisztelik az osztrákok körében is. Ezt követően felidézte Erdő Péter bíboros, prímás szavait, aki az idei Mindszenty-zarándoklat szentmiséjének végén, utalva Brenner János boldoggá avatására, valamint VI. Pál ősszel várható szentté avatására, így fogalmazott: „A szentek egymással is közösségben vannak, ők már tudják, mi Mindszenty József életének summája, és már imádkoznak a boldoggá avatásáért.” A megemlékezésen koszorút helyezett el a Mindszenty Alapítvány és a Pázmáneum mellett Perényi János nagykövet, valamint több ausztriai magyar szervezet is, köztük a Kaláka-Club részéről Karácsony Miklós rótta le tiszteletét a Mindszenty szobor előtt.

Az emlékezés koszorúinak elhelyezése után a Boldogasszony anyánk és a Himnusz eléneklésével zárult a rendezvény.

Fotó: Collegium Pazmaneum

X-Faktor meghallgatás Bécsben április 27-én

X-Faktor meghallgatás Bécsben április 27-én
5 (100%) 3 szavazat

Az X-Faktor stábja meghallgatást tart Bécsben az Ungaristan-Fm közreműködésével!

X-Faktor Bécs
X-Faktor Bécs

Ha szeretsz énekelni, és jól érzed magad a színpadon, akkor gyere el egyéniben vagy duóban a Gewölbe-be!
Viszont, ha a színpad nem a te tereped, de egy barátod, a pasid, a csajod, a tesód, vagy bárki a környezetedből szeret énekelni, ne habozz… Nevezd be őt!

Hozz magaddal zenei alapokat​ pendrive-on vagy CD-n, amikre énekelni fogsz, vagy akusztikus hangszered, hogy kísérni tudd magad.

Ha zenekaroddal neveznél, hozzatok magatokkal valamilyen bemutatkozó anyagot!

További információk: xfaktor.hu

Facebook link:

https://www.facebook.com/events/176453572997200/

Érdeklődni:+3630-195-9595

A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban

A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban
5 (100%) 4 szavazat

Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója

A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban
A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által 2015-ben életre hívott Boldogasszony vándorkiállítás december 12-én Krakkóból harmincadik állomáshelyére a bécsi Collegium Hungaricumba érkezett. Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki egyben a kiállítás védnöke is így fogalmazott az ötvenöt kortárs művész által alkotott Boldogasszony ábrázolások, valamint a kiállítás üzenethordozó és közvetítő szerepéről: „A Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő művésze különféle oldalról világítja meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatát. Jelen vándorkiállítás-sorozat célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hit és nemzeti értékrend, a Boldogasszony kép újrafogalmazása és beágyazása a közösségek mindennapi életébe. A magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet határokon átívelő újraegyesítését kívánjuk szolgálni. Ezen lelki dimenzió megteremtésének és szükségességének leglátványosabb mai példája az 1400 km-es Mária út, amely a magyarság legnagyobb Mária-kultuszhelyét, Csíksomlyót összeköti a hasonló Mariazellel, ahová megnyugodni, kiengesztelődni, erőt gyűjteni, imádkozni, énekelni és búcsút nyerni érkeznek Mária hívei. Mária összekötő kapocs emberek és népek, országok között és határok fölött. A Boldogasszony kiállítás buzdít, hogy bátran merjünk a keresztény értékek útjára lépni, és másokat is meghívni a közös zarándokútra.”

Boldogasszony vándorkiállítás
Boldogasszony vándorkiállítás

A kiállításmegnyitón beszédet mondott dr. Perényi János Magyarország rendkívüli és meghatalmazott bécsi nagykövete, Varga János a Collegium Pázmáneum rektora, valamint Tóth Norbert a Forrás Művészeti Intézet igazgatója. Hogy miként és hogyan reflektáltak a vándorkiállítás fontosságára, lényegi üzentére a következőkben idézek beszédeiknek központi üzenetéből.

A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban
A Boldogasszony vándorkiállítás megnyitója a bécsi Collegium Hungaricumban

Dr. Perényi János nagykövet beszédében kihangsúlyozta, hogy a Nyugat – megfeledkezve keresztény gyökereiről – hagyományait igyekszik elfelejteni. Mindezek fényében a nagykövet úr fontosnak tartja a Boldogasszony kiállítás üzenetét, amely Szent István király örökségére és Szűz Máriára, Nagyboldogasszony iránti tiszteletünkre emlékeztet, amely végigkísérte magyar történelmünket egészen napjainkig.

A legtöbb ünnepe Máriának van és a legtöbb ábrázolás is őt jeleníti meg – hívta fel a figyelmet beszédében Varga János rektor. A leggyakoribb ábrázolások: Az angyali üdvözlet, ahol Gábriel arkangyal hírül adja Máriának, hogy tőle születik majd Jézus; Mária a kis Jézussal; Mária és Erzsébet találkozása; Mária, József és Jézus: a Szent Család, és lehetne sorolni a ritkább ábrázolásokat: Mária és József eljegyzése(sposalitio); a várandós Mária (Madonna incinta); Mária elszenderedése (addormentatio).

Boldogasszony vándorkiállítás 2
Boldogasszony vándorkiállítás

Jó nézni ezeket az alkotások, mert béke és főleg szeretet árad belőlük. A Szentírásból tudjuk, hogy mindenek közül „legnagyobb a szeretet” (1 Kor 13,13). A szeretet mindig személyes kapcsolat és ahol a viszonzott szeretet van jelen, ott meg is sokszorozódik a szeretet. Mária és József, Mária és Jézus, Mária és Erzsébet, Mária és Isten, az alkotók és Mária, a nézők és Mária. A szeretet sokszorozódás és tovább sokszorozódás folyamatának részesei vagyunk. Miközben hozzátenni semmit nem tudunk, mégis növekszik ez a szeretet. Isten tehát minden teremtmény Atyja, Mária pedig az újjáteremtett világnak Anyja. Isten Atyja minden megalkotásnak, Mária pedig Anyja minden helyreállításnak” – emlékeztetett a rektor. Beszédének záró akkordjaként egy Kájoni János által gyűjtött adventi népi Mária éneket énekeltek el a Cantionale Catholicum énekgyűjteményéből.

A kiállítás megnyitására az alkotók elkészítették a műveiket és ezzel létrehozták azt a csodát, melyet természete szerint minden ember magában hordoz, de csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtse a kapcsolatot ég és föld, természet és Teremtő között – fogalmazott beszédében Tóth Norbert a kiállítás kurátora. Kitért arra is, hogy az alkotók különbözőségükben ragadták meg a Boldogasszony ábrázolásának lehetőségeit. Mindezek fényében olyan alkotások láttak napvilágot, melyek kifejezik a szakrális alkotás megszületését, melyek öröktől fogva a világ rendező elvét hordozzák, melyek teremteni képesek, az életet serkentik, őrzik, éltetik, és mindezen keresztül képesek létrehozni a kultúrát.

A kiállításmegnyitón a diaszpórában élő magyar közösségek tagjai is részt vettek. A beszédek elhangzása után mindenki megtekinthette a saját hitvilágához is közelálló alkotások gazdag tárházát. Köszönjük, hogy a kiállítás egy újabb lehetőséget teremtett az összmagyarság egységének munkálásában.

Fotó: Zana Diána, Király Edina

Cseh Csaba

Fodor Mária kitüntetésben részesült!

Fodor Mária kitüntetésben részesült!
5 (100%) 5 szavazat

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült Fodor Mária a bécsi Ilona Stüberl magyar étterem tulajdonosa és vezetője

Perényi János nagykövet átadja a kitüntetést 4.
Perényi János nagykövet átadja a kitüntetést

Február 1-én rangos állami kitüntetésekre került sor Magyarország Bécsi Nagykövetségének Márványtermében, mindazon személyek munkásságának elismeréseként, akik az ausztriai magyarságért és az osztrák-magyar kapcsolatokért fáradoznak. A kitüntetek közt találjuk Fodor Máriát, aki már harmincegy éve az Ilona Stüberl bécsi magyar étterem tulajdonosa és vezetője. Ő a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Dr. Perényi Jánostól Magyarország bécsi nagykövetétől. Magyarország Köztársasági elnöke Áder János a kitüntetést Máriának az ausztriai magyar emigránsszervezetek aktív támogatása és az itt élő magyarság összetartozásának erősítése érdekében végzett tevékenysége, valamint a magyar gasztronómia nemzetközi jóhírének öregbítését szolgáló munkája elismeréseként adományozta.

A kitüntetek sorában még a következőket személyeket találjuk, akik rangos kitűntetésben részesültek.

Dr. Radics Éva és Fodor Mária
Dr. Radics Éva és Fodor Mária

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Dr. Radics Éva, a Gráci Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára az európai és magyar zenekultúra hírnevét öregbítő, több évtizedes zenetanári, karnagyi és zenetudományi pályája, valamint értékteremtő kulturális közéleti tevékenysége elismeréseként.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Felker Judith, az Osztrák-Magyar Baráti Társaság főtitkára a magyar-osztrák kapcsolatok ápolása és fejlesztése érdekében végzett lelkiismeretes munkája elismeréseként.

A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Dittmar Zoder, a gießhübli Zotron elektronikai kisvállalat tulajdonosa és vezetője, a „Freunde des Jungarbeiterdorfes Hochleiten” egyesület elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként.

A magyar állami kitüntetés mintegy elismeri a fent felsoroltak életmunkáját, bátor helytállását, a küzdelmes és bőséges termést hozó élet realitását. Realitásról és eredményességről van szó, hiszen a kitüntetek nemcsak mertek álmodni, vágyakozni, hanem folytonos helytállással, szorgalmas munkával igyekeztek és igyekeznek mind a mai napig az általuk magasra feltett mércét elérni. Ha belegondolunk ezek az állami kitüntetések a kitüntetettek pályafutásának méltó elismerése. A diaszpóra magyarságának olyan neves és jeles alakjai ők, akik érdemben letették az asztalra azt, hogy miről is szólt és szól életük munkássága. Mi pedig tiszteletünk jeleként felnézünk rájuk, mint példaértékű, örökséget alkotó és hátra hagyó nemzettársainkra.

A tavaly, november 4-én ünnepelte az Ilona Stüberl bécsi magyar étterem születésének 60. születésnapját. Fodor Mária már nagyon korán bekerült a vezetőség tagjainak sorába, amikor a néhai Somlai Mihály tulajdonos maga mellé vette mint munkatársat.

Az Ausztriában élő diaszpóra magyarság előtt nem ismeretlen Fodor Mária személye, valamint az általa vezetett Ilona Stüberl étterem sem. Az ő meghívásának köszönhetően magam is részt vettem a magyar állami kitüntetésének átadó ünnepségén. Nagyon felemelő érzés volt, hogy ismerőseim közt vannak olyan személyek, mint Mária, aki szívvel-lélekkel a vendégek szolgálatában áll fáradtságot nem ismerve. Erre igazán csak kiforrott személy képes, aki tisztában van személyiségének jegyeivel. Ide alázat, egyszerűség, hűség kell. Így képes Mária is egy olyan életpályát felmutatni, ahol nem a versengés, a elsőbbség megszerzése dominált, hanem a szolgáló szeretet. Bizonyára nagy meglepetést okozott a hír, hogy magyar állami kitüntetésben részesül. Számára ez a kitüntetés munkájának méltó elismeréseként hatott, hiszen évtizedeken keresztül hősies helytállással, megpróbáltatásoktól, kudarcoktól nem félve megmaradt vendéglátói pályáján. Pályafutását a vendéglátóiparban személyes életútjának is megtette. Ehhez nem kis erőfeszítésre, hitre, türelemre, személyes döntésre volt szüksége. Kik azok, akik életed során ebben példaképei, támogatói, társai voltak és ma is bátorítják? Elmondása szerint nagy örömmel és hálával emlékszik vissza nagyszüleire, szüleire és a Somlai házaspárra, akik ifjú korábban meghatározó személyek voltak pályafutásának alakulása során. Most, akik támogatják, ők a közvetlen legjobb barátai, munkatársai, valamint kedves párja Soós Gábor. Ezzel mégsem fejeződik be itt a sor, hiszen a hírességek közül a volt Forma 1-es versenyző Niki Lauda is példaképei közé tartozik. Bizonyára, ha most Ilona és Miska bácsi élne örömkönnyek közt gratulálna Máriának, aki megteremte méltó gyümölcseit a bizalmuknak.

Kedves Mária szívből gratulálunk neked! Büszkék vagyunk rád, hogy a hátország tud rólad, ismer és a kitűntetéssel igyekszik becsületes munkádat elismerni, meghálálni.

Az alábbiakban a kitűntettek közül Fodor Mária és Dr. Radics Éva méltatásának szövegét olvashatjuk teljes terjedelmében.

Fodor Máriát kedves barátja Zsuffa Tünde Magyarország Bécsi Nagykövetségének sajtó- és kommunikációs ügyekért felelős munkatársa méltatta.

Zsuffa Tünde méltatja Fodor Mária munkásságát
Zsuffa Tünde méltatja Fodor Mária munkásságát

Egy közmondás szerint a múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.

Mennyi igazság rejlik ebben a mondatban, és mennyire kivetíthető ez a gondolat az Ilona Stüberlre. A Bécs belvárosában álló kis magyar étterem több mint 60 éve működik. Sok emléket őriz: az 1956-os forradalom idejéről, a külföldre menekült magyarok életéről, az újrakezdés lehetőségéről, sok titokról, örömről, fájdalomról és honvágyról. Mert ne feledjük: egy bizonyos Somlai házaspár 1957. november 4-én, a forradalom leverésének első évfordulóján nyitotta meg az Ilona Stüberlt honfitársai számára. Kezdetben bablevest kínáltak ingyen kenyérrel, hogy mindenki jól lakhasson. De jutányos áron lehetett enni Somlai Ilona néni különleges, túróval és lekvárral töltött, meleg csokoládészósszal tálalt palacsintájából, ami a mai napig az étlapon áll.

Ilona csak 10 évig főzhetett a vendégeknek, mert tragikus hirtelenséggel meghalt. Ilyenkor, sok esetben véget ér egy történet, de a jelenlegi folytatódott. Az étterem névadója ugyanis csak fizikailag távozott, a lelke ott maradt a négy fal között, és ahogy Fodor Mária állítja, a mai napig érzi a segítségét, a gondviselés erejét. Somlai Miska bácsi aztán újra nősült, és feleségül vette azt az asszonyt, akinek a lánya 1987 januárjában átvette az Ilona Stüberl kulcsát és új életet lehelt a kis vendéglőbe.

Fodor Mária így vallott egy interjúban a munkájáról:

Fodor Mária köszönő beszéde
Fodor Mária köszönő beszéde

Senki nem volt vendéglős a családunkban, én vagyok az első, ráadásul nem is tanultam ezt a szakmát. Egyet azonban biztosan tudtam: hogy ki akarom nyitni ezt az éttermet. És abban a pillanatban, hogy kinyitottam, tudtam, mit kell tennem azokkal, akik betértek hozzánk: odapillantani, odaköszönni, kedveskedni nekik, figyelni rájuk, meghallgatni őket… Rengeteget beszélgettem a törzsvendégeimmel mindig. Láttam a gyerekeiket felnőni, velük sírtam, ha elveszítették hozzátartozójukat, velük örültem, ha boldogok voltak. Több baráti és munkakapcsolatom fakadt a vendégek köréből. Meggyőződésem, hogy én ide és erre születtem. Együtt lélegzem az étteremmel kora reggeltől késő estig”.

Hölgyeim és Uraim!

Az Ilona Stüberl egy szívből vezetett magyar étterem. De ott benne Fodor Mária elszántsága, a szakma iránti alázata és szorgalma. Már tizenéves korában tudta, hogy mit akar, pontosabban mondva, nem akar mást, csak ezt a vendéglőt. Nevelőapja, Somlai Miska bácsi, megígérte neki, ha leérettségizik és megtanul németül, rábízza az Ilona Stüberl vezetését. A gimnazista lány szeme előtt cél lebegett, nem számítottak az akadályok, amelyek aztán még meg is edzették. Olyan, mint egy befogadott gyermek: ha mindennap törődnek vele, visszaadja a sok szeretetet, figyelmet. Sokan megcsodálják, hogy ez a kis vendéglő mire képes, mennyit tud adni külföldön a magyar gasztronómiából, a hagyományainkból.

A cél tehát, amit az egykori alapítók kitűztek, túlteljesült: ez a kis magyar sziget nemcsak a honfitársaink szívét dobogtatja meg, nemcsak a hazai ízeket keresők kívánságát teljesíti, hanem közvetíti kultúránkat az idegen ajkú vendégek felé. Mi több, a legszívélyesebb magyar vendéglátás megannyi kedves jelével is ámulatba ejti őket, hiszen az étterem tulajdonos-vezetője, Fodor Mária egészen páratlan módon teljesít lelkiismeretes, vidám munkatársaival, akik kivétel nélkül magyarok.

Kedves Mária!

Nemcsak, mint a bécsi magyar nagykövetség munkatársa, vagy mint író, aki az Ilona Stüberl történetét is feldolgozta egy regényében, hanem mint barátod is szólni szeretnék hozzád:

Köszönjük, hogy őrződ a múlt emlékét Magyarország számára.

Köszönjük, hogy munkáddal megajándékozol bennünket a jelenben, és hogy hozzájárulsz ahhoz, hogy Bécsben jó legyen magyarnak lenni.

A jövő titok. De kívánom neked, hogy úgy ahogy te 31 évvel ezelőtt átvettél egy kulcsot, úgy tudd sok-sok év elteltével átadni azt valakinek, hogy a sikert, amit kovácsoltál, az folytatódjon, tehát a mag, amit elvetettél és kikelt, virágzott, azt majd sok-sok év elteltével mások is learathassák. Így legyen az Ilona Stüberl és ti nevetek történelem, nemzetünk büszkesége. Az Isten áldjon meg érte!”

Fodor Mária munkatársai és barátai körében
Fodor Mária munkatársai és barátai körében

Dr. Radics Évát, a Gráci Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanárát Szokolayné dr. Weltler Magdolna soproni bőrgyógyász méltatta.

Nagykövet Úr, Hölgyeim és Uraim, Kedves Éva!

Villanásnyi emléket idézek:

Radics Évát is tanítod, milyen a kislány? A kérdést néhány éve intézte egy vendég a házigazdához. A „kislány” akkoriban harmadéves karvezetés hallgató volt a Zeneakadémián. A házigazda és egyben tanár, Szokolay Sándor, tájékoztatta vendégét, hogy a növendék tehetséges, szorgalmas, pályaalkalmasságához kétség nem férhet. Tanár és diákja hamarosan kollégák lettek, majd fokozatosan kialakult a szakmai és családi barátság.

Szokolay Sándor ma este –tudjuk– nem mondhatja el a négy évtized előtti laudáció bővített változatát. Magam azonban, nemcsak tanúja, de részese vagyok a barátságnak, ezért saját gondolataim mellett közvetíteni szeretném azt is, amit az egykori tanár- kolléga- jóbarát mondana itt és most, ha tehetné…

Radics Éva Budapesten született. Ősei, tanárok és muzsikusok, szó szerint heted-iziglen. A négy nagyszülő kántortanító; hivatásukból adódóan zeneértők. Muzikális volt a két szülő is, édesapja orvos, édesanyja magyar németszakos tanár, mindketten jól zongoráztak.

Éva a főváros egyik első zenei általános iskolájában, a Lorántffy Zsuzsanna utcában kezdte zenei és közismereti tanulmányait.

Az iskola énektanára, Bors Irma, Kodály közvetlen és nagyra becsült munkatársa, kivételes hatékonysággal alkalmazta a Mester nevelési módszerét, aki egyébként személyesen is gyakran látogatta az intézményt. Világnagyságok adták egymásnak a kilincset, Pablo Casals, B. Britten, D. Sosztakovics jártak a híres metódus csodájára, mely azóta már hugarikum, és az Unesco Szellemi Kulturális Örökség része.

Yehudi Menuhin látogatását a hazai médián kívül BBC is közvetítette, Radics Éva szólóénekével. Éva különlegesen érzékeny antennákkal fogadta a nevelésnek ezt a formáját. A koncepció központjában a zene áll, célja pedig az esztétikum és humánum iránt fogékony, teljes ember megvalósítása. Az ének-zenei általános iskolában töltött nyolc esztendő alatt feltarisznyálták őt életre szóló lelki és szellemi javakkal. Innen ered örök, olthatatlan szeretete zenei anyanyelve: a magyar népdal, és szenvedélye: a karéneklés iránt.

Sorsa megpecsételtetett, a zene és a zenei nevelés lett hivatása, pályája pedig fényes bizonyítéka a kodályi eszmék igazának.

Az óbudai Árpád gimnáziumban, édesanyja iskolájában érettségizett kitüntetéssel.

A konzervatóriumban zeneszerzés szakra járt egy évig, ezután nyert felvételt a Zeneakadémiára, középiskolai énektanár és karvezetés szakra. Éva nemcsak élvezte, de maximálisan ki is használta a főiskolai éveket. Tanult, akitől csak lehetett, kisegített kórusokban, koncerteket, operaelőadásokat látogatott. Nagy kanállal fogyasztotta a zene tudományát.

Harmadéves korától óraadó énektanár lett egykori középiskolájában. Természetesen, azonnal kórust szervezett, mindjárt kettőt; iskolai vegyeskart, és egy később többszörösen díjnyertes leány kamarakórust.

Kitűnő minősítéssel diplomázott 1976-ban. Immáron, a szükséges képesítés birtokában folytatta munkáját az Árpád Gimnáziumban, miközben 1977-ben megszületett első kislánya, Kovács Gyöngyi, 1978-ban pedig a második, Kovács Kinga.

Akadémiai tanszékvezetője, Szőnyi Erzsébet, határozottan felsőfokú intézeti státuszt szánt egykori eminens tanítványának.

1979-ben megpályázta, és el is nyerte a szombathelyi pedagógiai főiskola ének-tanszakán kiírt állást. Zeneelméletet, karvezetést tanított és vezette a főiskola vegyeskarát. Két évig ingázott a főváros és a megyeszékhely között, majd édesanyjával és a két gyerekkel Szombathelyre költözött.

1983-tól a gráci zeneművészeti egyetem szerződéses tanára, karvezetést, szolfézst, zeneelméletet, módszertant oktat, és az egyetemi vegyeskar karnagya.

A járulékos tanári kötelezettségek sokasága, tudományos és művészeti tennivalók veszik körül. Hangversenyeket szervez, vezényel, előadásokat tart, pódiumon, mikrofon és kamerák előtt. Cikkek, tanulmányok, egyetemi jegyzetek készülnek, továbbképzések, kurzusok zajlanak. Tajvani zenetanárok tanulnak tőle zenepedagógiát. Megkülönböztetett figyelmet szentel magyar növendékeinek. A rendszerváltás után jönnek szép számmal a gráci egyetemre a Kárpát-medence egész területéről.

A tanárnő már 1998-ban megszervezi a Gráci Magyar Egyetemisták Kórusát. Eleget tesz a meghívásoknak; előad, oktat, zsűrizik, Dicsőszentmártontól Érsekújvárig, Szabadkától Lugánóig. Történik pedig mindez – másként nem is tehetné – Kodály szellemében, azon a legmagasabb szakmai színvonalon, amit a Tanár úr minden tanítványától és követőjétől elvárt.

Az egyetem egyházzenei intézetében 2005-ben kezdi a doktori képzést.

Témája, Takács Jenő munkássága. A nemzetközileg elismert, cinfalvai születésű, 103 évet élt magyar zeneszerző családi-atyai jó barát. A disszertáció szokatlan dimenziójú. A tudós bírálók két tekintélyes kötet 900 oldalnyi anyagát minősítik, majd 2010-ben „summa cum laude” a zenetudományok doktorává avatják a jelöltet. Ezen idő óta a Takács kompozíciók Radics jegyzékszámot viselnek. Sportnyelven szólva, ez volt a kötelező gyakorlat. Radics Éva azonban nem érte be ennyivel. Bárhol élt, dolgozott, ha nem kereste, akkor is megtalálta mindazon tennivalót, aminek elvégzésére értelmiségi küldetése kötelezte.

A család Felsőlövőn lelt otthonra, legifjabb osztrák tartományban. Burgenland az Illyés Gyula-féle ötágú síp hatodik ága. Radarfülű Radics Éva – így nevezték szombathelyi diákjai – tapasztalhatta, hogy a hatodik síp erőtlen hangja már csak radarfülekkel hallható, de még hallható!

Galambos Iréneusz alsóőri plébános, volt az első kapcsolódási pont a felső őrségi magyarság, és az idegenbe szakadt magyar muzsikus között. Már 1983-ban megalakult Alsóőrön a magyar gyermekkar, és a szintén magyar asszonykórus. A következő évben két osztrák kórus kezdi meg működését Felsőlövőn, Radics Éva vezetésével, egy gyermekkórus és az egyetemi vegyeskar. Még az ezredforduló előtt keletkezett Felsőőrben a kétnyelvű gimnázium magyar kórusa, ugyanott a népdalkör, és a tarcsafürdői gyermekkar is.

Tevékenysége túlnő a tartományi határokon. 1989-től dolgozik a Bornemisza Péter Társaságban. Szépfalusi Istvántól „kultuszminiszteri” kinevezést kap. Javaslatára, a magyar szellemi élet színe-java szerepel a társaság összejövetelein előadóként.

Zenei publikációinak témáit felsorolni is lehetetlenség. Több mint 300 cikk és tanulmány magyarul és németül, anyaországi és külföldi sajtóban, médiákban.

A „magyar szentháromság”, Liszt, Bartók és Kodály mellett megkülönböztetett helyet kaptak a mai Burgenland területén született zeneszerzők: Mosonyi Mihály, Takács Jenő, továbbá Erkel Ferenc, Lajta László, Ligeti György, Szokolay Sándor…

Sorjáznak a megemlékezések jelentős zenei jubileumokról. Remekműveket ismertet, előad népzenéről, a magyar zenei nevelésről. Szívesen foglalkozik az irodalommal, predestinálja a családi háttér. Édesanyja irodalmi estjei, nemzeti-ünnepi rendezvényei legendásak voltak a régióban. Tudták ők mindketten, hogy a tradíció, az ünnepek, egy-egy zsenge korban megtanult magyar vers vagy népdal jelentheti majd később az identitást a kisebbségben felnőtt generációnak. A két Éva, mint két végvári vitéz, három évtizeden át próbálták a „lehetetlent lebírni”, nem lankadó hittel, a szó és a zene erejével.

Két esztendeje már, hogy egy Éva látja el egyedül, ezt a kettős feladatot…

Kezdettől fogva segíti a kisebbségi és a szórvány magyarság ügyét szolgáló testületeket.

17 éven át tagja, közben alelnöke is volt a Bornemisza Péter Társaságnak.

Dolgozott a Másokért Együtt folyóirat szerkesztőségének.

Az Alsóőri Irodalmi Kör alapító, majd tiszteletbeli tagja.

A Bécsi Napló szerkesztőségi tagja több mint 25 éve.

A Takács Jenő Alapítvány kurátora Sopronban.

2003 óta köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.

Népdalgyűjteményeket szerkesztett az ausztriai és németországi magyaroknak, szám szerint négyet. Öt könyve jelent meg…, mostanáig. Egy gyermekdal gyűjtemény németül; két magyar és egy német kiadványt szentelt Takács Jenő munkásságának. „Mind koncepcióban, mind kivitelezésben kitűnő”, nyilatkozta az írásokról a komponista.

Emlékkönyvet szerkesztett remekbe Szokolay Sándor 75. születésnapjára. A zeneszerző korábban neki ajánlotta Pünkösdi Kantátáját.

Radics Éva vezényelte az ősbemutatót Felsőlövőn, meg a további előadásokat Bécsben és Grácban, valamint a Bartók Rádióban elhangzott felvételt is.

Tehetségét, munkájának színvonalát már a Zeneakadémián is elismerték; A Centenáriumi Karvezetés-verseny díjazottja, 1975-ben.

A Magyar Rádió Éneklő Ifjúság versenyén kórusával hatszor szerzett aranyérmet.

Pro Cultura Hungarica” emlékplakettet kapott 2000-ben.

A Bornemisza Péter-díj tulajdonosa.

2007-ben Lakiteleken emléklappal tüntették ki: „közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért, a közös ügyhöz, a magyar megújuláshoz, és a megmaradás szent ügyéhez való hűségéért.”

Dr. Radics Éva méltó a magas állami kitüntetésre.

Hölgyeim és Uraim!

Tudom, a mai estén, az itt jelenlévőknél sokkal többen örvendeznek velünk lélekben, itthon és otthon, idelent és odafent.

Adja a Teremtő, hogy a kitüntetendő továbbra is teljesíteni tudja küldetését és érezhesse a jól végzett munka boldogságát, eredményességét” – zárta méltató beszédét Szokolayné dr. Weltler Magdolna.

Fotó: Talhammer Tímea, Soós Gábor

Cseh Csaba

 

Mindszenty József és az ’56-os áldozatok

Mindszenty József és az ’56-os áldozatok
5 (100%) 3 szavazat

Állok Istenért, Egyházért, hazáért…” – Mindszenty Józsefre és az ’56-os áldozatokra emlékeztünk a Pázmáneumban

Október 23-án a 61 évvel ezelőtt kitört 1956-os forradalomra, valamint Mindszenty József bíboros Bécsbe érkezésének 46. évfordulójára emlékeztünk a bécsi Collegium Pázmáneumban.

(„A hatvanegy évvel ezelőtt kitört 1956-os forradalomra, valamint Mindszenty József bíboros Bécsbe érkezésének 46. évfordulójára emlékeztek a bécsi Collegium Pazmanianumban október 23-án.

A bécsi Collegium Pazmaniumban október 23-án a hatvanegy évvel ezelőtt kitört forradalomra, valamint Mindszenty József bíboros Bécsbe érkezésének 46. évfordulójára emlékeztünk.”)

Az ünnepség a szokásoknak megfelelően szentmisével kezdődött. A szentmisét Bosák Nándor a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kiérdemesült püspöke celebrálta.

Makó Lajos atya, Bosák Nándor Debrecen-Nyíregyházi nyugalmazott megyéspüspök, Varga János rektor
Makó Lajos atya, Bosák Nándor Debrecen-Nyíregyházi nyugalmazott megyéspüspök, Varga János rektor

Beszédének központi üzenete a megemlékezés lényegéről, valamint a hazáról szólt. Mint fogalmazott: a történelmi eseményekre való emlékezés így nem nosztalgia a letűnt korokról, hőstettekről, hanem a jelen számára jelentőséggel bír. A jelenben kötelességünk, hogy újból és újból felszínre hozzuk, azokat az értékeket, melyeket őseink örökségként hagytak ránk. Feladatunk ezt megőrizni és tovább adni a jövő generáció számára.

A megemlékezéssel kapcsolatban kiemelte, hogy október 23-a több történelmi eseményt is felölel. Liturgikus szempontból Kapisztrán Szent János emléknapáját ünnepeli az Egyház, aki 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztes csapatokkal Hunyadi János segítségére sietett. Közös erővel sikerült visszaverni a török ostromlókat. Abban az időben is komoly veszély fenyegette az európai kontinens keleti, délkeleti részét. A kor nemzetei közös összefogással síkra szálltak keresztény értékeik, a hazájuk, népük védelmében. Sikerrel. A győzelem emlékét őrzi a déli harangszó is, amelyet a harcolók megsegítésére rendelt el III. Callixtus pápa még az ostrom előtt.

Ugyanezen a napon emlékezünk az 1956-os hősökre – akik, mint századokkal korábban őseink – egy elnyomó rendszerrel szemben ki szerettek volna törni a kommunista ideológiai elnyomás világából. A szabadságukért akár életük feláldozásával is harcoltak. A szocialista ideológia minden területen keményen megpróbálta az embereket, próbára tette őket az élet. Kemény harcot kellett megvívniuk, ezért bármilyen áldozatra készek voltak. Ilyen volt köztük Mindszenty József esztergomi bíboros, hercegprímás is, akit előbb a nyilas, majd az ateista, kommunista rendszer félre kívánt állítani az útjából. A bíboros állhatatosságával, kitartó hősiességgel állt helyt ezekben az években, a meghurcoltatás és börtön évei után is Egyháza, hazája, népe szolgálatában. Végül 1971-ben rákényszerült, hogy elhagyja hazáját és ezt követően életének, szolgálatának utolsó állomáshelye Bécsben a Collegium Pázmáneum lett. Felmentése után a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit.

A szentmise szónoka a tízparancsolatra is kitért, miszerint az első három parancs az Isten iránti tiszteletünkben kell megnyilvánuljon, a további parancsolatokban pedig az emberi közösség iránti kötelezettségeink és felelősségeink kapnak hangsúlyt. Így, azok közt is az első a negyedik parancsolat „Atyádat és anyádat tiszteld” különösképpen összeforr az őseink által megalkotott, megvédett, továbbadott örökség, értékek tiszteletével. A negyedik parancsolat kapcsán felidézte Szent II. János Pál pápa gondolatait a hazáról. egy alkalommal megkérdezték tőle, hogy hogyan definiálná a hazát, és a pápa válaszában a negyedik parancsolatot idézte, hiszen a haza az apáink és anyáink tisztelete. Így a haza elődjeink örökségének a tisztelete a jelenben. A haza a mi otthonunk. Az a föld, ahol élünk, amelyet munkálunk, amelyet gyermekeinknek, a jövőnek hátra hagyunk. Ez az örökség kötelez. Nem tékozolhatjuk el azt az örökséget, amelyért oly sokan készek voltak életáldozataik árán is az utókorra hagyni. Feladatunk a jelenben ma sem kisebb mint elődeink feladata volt akkor. Istenre tekintve, a haza és az emberek szolgálatában helytállással nekünk is tovább kell adnunk azt az örökséget, amelyet kaptunk.

dr. Perényi János renkívüli és meghatalmazott bécsi nagykövet
dr. Perényi János renkívüli és meghatalmazott bécsi nagykövet

A szentmisét követően került sor a Pázmáneum földszintjén a Mindszenty emléktábla megkoszorúzására. A rendezvény házigazdája Varga János a Collegium Pázmáneum rektora köszöntötte az egybegyülteket, majd felkérte dr. Perényi János rendkívüli és meghatalmazott bécsi nagykövetet, hogy mondja el ünnepi beszédét. A nagykövet úr beszédében Mindszenty József bíboros, hercegprímás legfontosabb állomáshelyeiről, megpróbáltatásairól, helytállásáról beszélt, hangsúlyozva állhatatosságát, hiszen megalkuvás nélkül népének szolgálatában állt. Nem tántorították el küldetéstudatában semmilyen módszerrel, vagy vádakkal. Örömének adott hangot, hogy a bíboros boldoggá avatási ügye jó úton halad és remélhetőleg mihamarabb a boldogok sorában tisztelhetjük őt.

Kaláka-Club elnöke Wurst Erzsébet, és Karácsonyi Miklós
Kaláka-Club elnöke Wurst Erzsébet, és Karácsonyi Miklós

Ezután elhangzott egy Mindszenty könyörgés, majd következett a koszorúk elhelyezése. Magyarország bécsi nagykövetsége nevében dr. Perényi János nagykövet helyezte el a koszorút, utána a Kaláka-Club elnöke Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége nevében Sass Judit igazgató, végezetül a Collegium Pázmáneum nevében Varga János rektor atya helyzete el a megemlékezés koszúráját. A rendezvényt a magyar himnusz eléneklésével zártuk.

Cseh Csaba, Varga János rektor
Cseh Csaba, Varga János rektor

Fotó: Czyzyk László

Cseh Csaba KCSP ösztöndíjas

http://www.magyarkurir.hu/kulhoni/mindszenty-jozsefre-es-az-56-os-aldozatokra-emlekeztek-becsben

https://romkat.ro/2017/10/25/mindszentyre-es-az-otvenhatosokra-emlekeztek/

https://www.nemzetiregiszter.hu/allok-istenert-egyhazert-hazaert-mindszenty-jozsefre-es-az-56-os-aldozatokra-emlekeztunk-a-pazmaneumban

Esküvői etikett – esküvői fotós szemmel

Esküvői etikett – esküvői fotós szemmel
5 (100%) 5 szavazat

Esküvői fotós Bese Zoltán tanácsai

esküvői fotós
esküvői fotós

Ideális esetben egy esküvő az ifjú pár életének legszebb napja. Így természetesen ekkor a legszebbnek és a legboldogabbnak is szeretnék érezni magukat. Lehet, hogy ez nekünk csak egy vendégség, de nekik ez a „nagy” napjuk: ami ugyan hamar véget ér, de az esküvői fotós segítségével az emlék örökre megmarad.

Van tehát egy etikett arra vonatkozóan, hogy hogyan illik viselkedni, illetve mit illik viselni eme jeles napon.

Esküvői öltözködés és viselkedés: alapvető szempont a harsányság kerülése. Nem illik a középpontban lennünk, sem a kihívó öltözködésünkkel, sem a hangos, harsány, erőltetett viselkedésünkkel. Illik intelligensen a háttérben maradni, és az ifjú pár vendégének, kísérőjének szerepét nem túllépni.

Nem véletlenül mondják, hogy nem szabad túlöltözni sem a menyasszonyt! Lehet, hogy a hétköznapi életben topmodellek vagyunk, vagy annak érezzük magunkat, ezen a napon engedjük meg a menyasszonynak, hogy ő legyen a legszebb! Természetesen ezt nem azt jelenti, hogy egy fiatal hölgynek feltétlenül egy nagymamás kosztümöt kell viselnie fejkendővel, de fontos észben tartani, hogy alapvetően egy protokolláris, családi rendezvényre, ünneplésre, fogadásra érkezünk, nem pedig egy éjszakai szórakozóhelyre. És igen, a legjobb esküvői fotókon is ki fog ütközni egy alul-, vagy túlöltözött hölgy, főleg egy csoportképen a többiek mellett! Valószínűleg tíz év múlva már nagyon fogja sajnálni az illető!

Ha lesz egyházi szertartás is, aminek nem ismerjük a protokollját, mindenképpen kérdezzünk rá, és természetesen tartsuk be! Egy keresztény templomba vagy gyülekezetbe nem illik fedetlen vállal, háttal és térddel, illetve mély dekoltázzsal bemenni, de más vallásoknál ennél sokkal szigorúbb előírások is lehetnek. A túl erős sminket vagy az extrém körömlakkot sehol sem nézik jó szemmel – persze az esküvői fotókon sem mutat jól! A nem megfelelően választott ruhát az esküvői fotós nem tudja ugyanis leretusálni!

Többek között ezekre a dolgokra érdemes tehát mindenképpen figyelnünk. Ehhez valóban kell egyfajta alázat, de így biztosan nagyot fogunk nőni a vendégfogadó családok szemében, és jól fog esni majd nekünk is, ha fordított helyzetben ők is viszonozzák ezt a gesztust az általunk szervezett bármilyen családi rendezvényen. Visszafogottan is lehet ünnepelni, csinosnak és elegánsnak lenni, sőt, ilyenkor ez a kívánatos! Az esküvői fotós tanácsa az, hogy ne legyünk kirívóak és hagyjuk ezt a napot meg a menyasszonynak!

Női túraruha a Bécsi magyarok ajánlásával

Női túraruha a Bécsi magyarok ajánlásával
5 (100%) 4 szavazat

Divatos, kényelmes és praktikus is lehet egyben a női túraruha

Női túraruha - Női terep short
Női túraruha – Női terep short

A megfelelő ruházat nagyon fontos, ha kirándulni vagy túrázni indulunk. Számos funkciónak kell ugyanis megfelelniük az egyes ruhadaraboknak. A Vándor Túrabolt olyan túraruházatot kínál a hölgyek részére, amelyekben nemcsak divatosak lehetnek, hanem jól is érezhetik magukat, sőt, a minden szempontnak megfelelnek a túra során. Így többek között válogathatunk pólókból, pulóverekből, dzsekikből, túranadrágokból és terepshortokból is.

Zöldhulladék kezelés – Zöldel zöldhulladék elszállítás

Zöldhulladék kezelés – Zöldel zöldhulladék elszállítás
4.9 (97.5%) 8 szavazat

Elengedhetetlen a megfelelő zöldhulladék kezelés

zöldhulladék elszállítás Budapest
zöldhulladék elszállítás Budapest

A kerti munkák és egyéb, természetben végzett tevékenységek során rengeteg zöldhulladék keletkezhet, amelynek megfelelő kezelése, összegyűjtése, elszállítása, felhasználása elengedhetetlen ahhoz, hogy környezetünket megóvjuk a károsodásoktól. A zöldhulladékok kezelése nemcsak az erre kijelölt cégek feladata, hanem a miénk is. A zöldhulladékokat biológiailag lebomló zsákba kell összegyűjteni, és figyelni arra, hogy másfajta hulladék ne kerüljön közé, hogy komposztálásra alkalmas legyen, majd elszállíthatjuk zöldhulladék lerakó helyekre, vagy megvárhatjuk, amíg az erre kijelölt cég érte jön.

„Az igazat mondd, ne csak a valódit”– Előadás a XX. századi Isten-kereső költők műveiből

„Az igazat mondd, ne csak a valódit”– Előadás a XX. századi Isten-kereső költők műveiből
Értékeljen!

Eperjes Károly és Eperjes Borbála a bécsi Pázmáneumban

Eperjes Károly és lánya Eperjes Borbála
Eperjes Károly és lánya Eperjes Borbála

Rendhagyó verses-zenés irodalmi estet tartott a bécsi Pázmáneumban Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész és lánya, Eperjes Borbála szeptember 23-án. Az esemény, amelyre a XI. Ars Sacra Fesztivál keretében került sor, XX. századi magyar költők istenes verseivel ismertette meg az érdeklődő bécsi magyarságot. Az előadást az évtizedek óta hagyományosan megtartott szombat esti magyar nyelvű szentmise előzte meg, amelyen a Pázmáneum Cantus Arcis Kórusa, valamint a Musica Divina Kamarakórus közösen teljesített zenei szolgálatot.

Az összeállítás tematikáját Lukács László: Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről, valamint Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban című munkája adta. Az Innen és túl antológia a XX. század istenkereső verseiből ad tematikus válogatást: Ady Endrétől és a Nyugat költőitől kezdve kortársainkig mintegy kétszáz költő vall az élet értelméről, a halálról és a feltámadásról. Eperjes Károly – aki maga is ars poetikaként tekint e versekre – ezúttal keresztény identitását megélő hívő emberként állt hallgatósága elé, megvallva, hogy több mint huszonhárom éves út vezetett odáig, hogy bizonyos istenes verseket egészen magáénak érezzen.

Az előadó által megidézett költemények központi mondanivalója a szabad akarat, a megtérés és a lét végső értelmének jelentősége mentén ragadható meg. Elsőként József Attilától A számokról című verset szavalta el, amelyben a költő előbb az öntörvényűségről, majd az „istentörvényűségről” vall.

József Attila: A számokról

Tanultátok-e a számokat?
Bizony számok az emberek is,
Mintha sok 1-es volna az irkában.
Hanem ezek maguk számolódnak
És csudálkozik módfölött az irka,
Hogy mindegyik csak magára gondol,
Különb akar lenni a többinél
S oktalanul külön hatványozódik,
Pedig csinálhatja a végtelenségig,
Az 1 ilyformán mindig 1 marad
És nem szoroz az 1 és nem is oszt.
Vegyetek erőt magatokon
És legelőször is
A legegyszerűbb dologhoz lássatok –
Adódjatok össze,
Hogy roppant módon felnövekedvén,
Az Istent is, aki végtelenség,
Valahogyan megközelítsétek.

József Attila ugyanezt a kérdést közelíti meg más oldalról a Két hexameter című költeményben is, egymásnak ütköztetve az öntörvényűséget a becsületesség, az igazság mellett való elkötelezettséggel.

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

„Az igazad mondd ne csak a valódit” – fogalmazza meg József Attila a Thomas Mann üdvözlése című versében mint európai az európainak, aki nemcsak hogy szívesen olvasta a nagy európai gondolkodó emberiséghez szóló üzentét, hanem írásait magas szinten valódinak is tartotta. „Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb… A valóság az, hogy születünk és meghalunk. Az igazság viszont e fölött áll, hogy van föltámadás. Ha nem támadt volna föl, hiábavaló lenne a hitünk, az hogy itt vagyunk. Az ókori kultúrák is az igazi katarzist, megtisztulást keresték. Hol van a megtisztulás? Ki az, aki megtisztít? Éppen ezért, amikor olvassuk az evangéliumban Jézus szavait, hogy én vagyok az út, az igazság és az élet, evidens, hogy középpontban az igazság van. Az út Ő: aki követni akar engem vegye fel keresztjét. Ez szenvedés nélkül nem megy. Csak így jutunk el az igazságra, az örök életre. Az igazság, a jóság, szépség hármasában kell éljünk. Mindig az első helyen az igazságkeresés kell, hogy legyen. Akkor megtudjuk mi a jó. A jó az, ami az Istennek jó. Az jó az embernek is. Nem szabad, nem lehet kifordítani a szépség, jóság igazságát – vallja a színművész.

Eperjes Károly-Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész
Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész

Eperjes Károly emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy újra kell gondolnunk az értékrendünket, mindazt, amire életünk alapját lefektetjük. A világban sokféle válság tapasztalható napjainkban, ezért – mint fogalmazott – feltétlenül szükséges, hogy identitásunkat kultúránk gazdag örökségéből, értékrendjéből építsük föl. Az úton levés mindig keresés, úgy kell azonban keresnünk, hogy megtaláljuk életünk végső célját.

Pázmáneum díszterme
Pázmáneum díszterme

Az est során további költők istenes verseit mondotta el a közönségnek, mely versekben megfogalmazódnak az Isten keresés, és Istenre találás útjának legkülönfélébb módjai. Ily módon verseikben mintegy vallomásszerűen megírják, hogyan vált a nem hívő útjuk a hívő ember útjának a részévé. A megtérés központi elem ezekben a versekben. Ilyen a sokak által ismert Ady Endre-vers is, a Krisztus kereszt az erdőn.

„…Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,
Egymás mellett dalolva ültünk
S miként az Idő, úgy röpültünk.

Húsz éve elmúlt s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.”

Ebben a versében Ady korábbi magatartására utal, miután húsz év után megírja ezt a versét. Apja megemelte a kalapját, valahányszor kereszt előtt ment el, ő azonban nem így cselekedett. Ezért írja: Apa, fiú: egy Igen s egy Nem. Olykor mi is hasonló helyzetben találjuk magunkat, mikor öntörvényűségből, makacsságból elutasítunk Istent és embert egyaránt. Időnként ajánlott, hogy napi rutinná vált tükörbe nézésünket felülvizsgáljuk: kit és hogyan látok a tükörben? Tiszta a tükör, és benne, amit látunk? Külső és belső egyaránt harmóniában van? Miért és hogyan dolgozik a test a lélekért? Mit jelent az egyedüllét és magány? Velem a hűség van jelen? Tudom és hiszem azt, hogy van mindig, aki vár rám. Az Atya nem egyedül, csak olykor magamra hagy. Hozzá visszatérhetünk. Az istenes költők és az est előadója e költeményeken keresztül utat mutat, miként találhatunk vissza az atyai házba.

A XX. századi istenes versek költői koruk kihívásainak közepette keresték az immanencia mögött a transzcendens valóságot. Az a vágy fűtötte őket, hogy életük összefüggéseit feltárják hitbéli növekedésük fényénél. Hol pörlekedtek, panaszkodtak, kértek és hálát adtak.

Mit üzennek magyar költőink istenes versei? Ha olykor fellapozzuk őket, könnyen rádöbbenünk, hogy vívódásaik hasonlóak a mieinkhez. A közös magyar kultúra, a nemzeti nyelvű irodalom azonban nem csak egymáshoz kapcsol bennünket határokon innen és túl, hanem az Istenkereső költők szavain át hidat épít a transzcendenssel való közösség felé is.

Fotó: Varga János

Cseh Csaba – Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa

 

Bemutattuk Vencser László könyveit a bécsi Pázmáneumban

Bemutattuk Vencser László könyveit a bécsi Pázmáneumban
4.9 (97.78%) 9 szavazat

Megkezdődött az Ars Sacra Fesztivál Bécsben

Vencser László atya könyvbemutatójával vette kezdetét a XI. Ars Sacra Fesztivál Bécsben. A Collegium Pázmáneum, a Kaláka-Klub, valamint a Jakab Antal Keresztény Kör közös szervezésében kivitelezett könyvbemutató nagyon sok érdeklődőt vonzott az ausztriai magyarság köréből.

„A diaszpóra magyarsága számára óriási lehetőség az Ars Sacra Fesztivál programsorozat, hiszen mind a hazai, mind a külhonban élő művészek megoszthatják az érdeklődőkkel azt a kulturális örökséget, amelyet a legkülönfélébb területeken képviselnek“, mondta el Varga János rektor atya.

Az idei Ars Sacra Fesztivál mottója Jeremiás próféta szavait idézi: „Ne féljetek” (Jer 42, 11). A próféta ma is időszerű felszólítása arra bátorítja a kulturális örökséget gyarapító művészetek hordozóit, hogy merjenek az egyazon forrásból meríteni: hiszen a világról alkotott képünk az örök Alkotó alkotótársainak művei által képes igazán teljessé válni, hogy kifejezzék a kifejezhetetlent. A „Ne féljetek” buzdítás célja lehet, hogy megismerjük, feltárjuk a művészet misztérium jellégét. Ezekre utalnak a művészetben használt reálszimbólumok is. A „Ne féljetek” – buzdítás az emberi hivatás széles és színes palettáján arra hív, hogy merjünk igent mondani a felismert Isten akaratára, merjük kibontakoztatni a bennünk rejlő isteni szépséget, jóságot, igazságot és szentséget. Hogy hogyan lehetséges mindez, egy-két vonását megismerhetjük Vencser László atya könyvbemutatója kapcsán is.

2017. szeptember 16-án a 17 órától kezdődő szentmisével hivatalosan is megnyitottuk az Ars Sacra Fesztivál egy hetes rendezvénysorozatát. A szentmise főcelebránsa Vencser László atya, az ausztriai idegen nyelvű katolikus lelkészségek országos igazgatója volt, aki idén június 17-én ünnepelte 70. születésnapját, valamint szeptember 12-én pappá szentelésének 46. évfordulóját. A szentmisén koncelebrált a házigazda, Varga János rektor, valamint Pál László püspöki vikárius és kismartoni magyar lelkész.

Vencser László köszöntőjében felidézte, hogy június 20-án szülőfalujában Gyergyóditróban szentmise keretében 120 paptestvérével ünnepelte meg a kerek évfordulót. Pályája kezdetén mint gyulafehérvári morálteológiai tanár, vicerektor számos papnövendéknek volt biztos jel és tanú a nehéz időkben, akik közül mintegy kilencven egykori tanítvánnyal, mára paptestvéreivel ünnepelt együtt. Hálaadásának méltó helyszíne volt Bécs, hiszen papi személye az elmúlt évtizedekben nagyon sok helyen ismertté vált Ausztriában, sokoldalú tevékenységével több helyen is szolgálta Isten népét.

Szentbeszédében utalt arra, hogy mint Isten és az ő népének szolgája, a pap és a hívők közössége is Isten tulajdonának számít. „A pap mint Istennek lefoglalt embere, aki hivatásában egészen sajátos meghívást és küldetést kapott az evangélium hirdetésére, és ráirányítja a hívő közösség tagjainak figyelmét arra, hogy ez az isteni tulajdon nem teher, vagy elnyomás, hanem meghívás a teremtett világ felfedezésére, az Isten akaratával való együttműködésre, aki az emberi szívek legjobb ismerője”- fogalmazott.

3_Cseh_Csaba_KCSP_osztondíjas_Vencser_halaado_misejen_Pazmaneum_szept16_Foto_Varga_Gabi

A szentmise végén közösen elénekeltük a magyar himnuszt, nemzeti imánkat kérve Isten áldását anyaországunkra, és a világban élő minden magyarra. A himnuszról most bemutatott „Értékeink útján” című könyvében így vall egyik beszédében: „Meggyőződésem, hogy nemzeti imánk eléneklése az idegenben különös módon segít nemzeti önazonosságunk megőrzésében, miközben a befogadó társadalomba és egyházba való beilleszkedésünket egyáltalán nem akadályozza. Felemeli viszont a lelket Istenhez és szétszórtságunkban összekovácsol bennünket. Legyen tehát fontos mindig a kérés Isten felé, hogy áldjon meg minket, mert szükségünk van arra, hogy rajtunk legyen az Ő áldó keze, a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és szerte a nagyvilágban egyaránt.”

Vencser László Értékeink útján

 

Vencser László legutóbbi válogatáskötetének „Hittel a holnapért” megjelenése óta eltelt hét évből hetven írást, szentbeszédet gyűjtött össze. Az „Értékeink útján” című kötetének előszavában így ír: „A könyv az elmúlt hét év során született írásokból, előadásokból, beszédekből nyújt válogatást. Szerepelnek benne Márton Áron és Jakab Antal volt nagy püspökeinkkel kapcsolatos visszaemlékezések, továbbá olyan írások, amelyek a figyelmet Pálfi Géza, Hajdó István és P. András Imre életére irányítják, a Gyulafehérvári Főegyházmegye szülötteire, akik munkájukkal népünket, egyházunkat szolgálták.”

A kötetben helyet kaptak továbbá jubileumi, alkalmi szentbeszédek is köztük a Mindszenty József bíboros, hercegprímásról szóló megemlékezés, Valentiny Géza prelátus emlékmiséjének beszéde, vagy az ausztriai diaszpóra magyarsághoz szóló beszédek, amelyek az évente megszervezett Bécsi Csíksomlyói Búcsúk alkalmával hangoztak el. A kötet ugyanakkor számos aktualitásra is reflektál: kitért a Szent László emlékév apropóján országépítő királyunkra, valamint a migrációra, amit kihívásként és útkeresésként definiál.

A rendezvényen a „Távol és közel című kötetet is megismerhette a közönség, amely a kolozsvári Verbum kiadó gondozásában, Szőcs Csaba igazgató szerkesztésével jelent meg a hetvenéves Vencser László atya tiszteletére, egykori diákjai, munkatársai, barátai közreműködésével, akik valamilyen formában végig kísérték eddigi életét. Az alkalmat különösen is ünnepélyessé tette, hogy a kötet szerzői közül Varga János rektor atya, és Pál László atya személyesen is felolvasták az ünnepeltnek köszöntő írásaikat.

A könyvbemutatón nagyon sok, a diaszpórában, Bécsben élő magyar részt vett, aki ismeri, szereti a köszöntöttet, hogy ezáltal is kifejezze tiszteletét és háláját Vencser atya áldozatos papi szolgálatáért. A rendezvény végén az egy szív és lélek közösségében felhangzott a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

Vencser László rendszeresen járja Erdély és Ausztria mellett a nyugati diaszpórát is, különböző egyházi és kulturális események, rendezvények kezdeményezője- és szervezőjeként vagy meghívott előadójaként, mindezt osztrák hivatalainak vezetése mellett.

Példamutató élete arra hív és kötelez mindannyiunkat, hogy hivatásunk kiteljesítésével saját helyünkön segítsük és erősítsük a nemzeti összetartozást és a magyarság szolgálatát.

Mi, akik tiszteljük és szeretjük Vencser László atyát, életére Isten áldását kérjük, hogy a továbbiakban is egészségben és jó erőben szolgálhassa Istent és egyházának hívő közösségeit. Isten éltesse sokáig!

Könyvbemutató Varga Gabriella, Vencser László, Cseh Csaba

Fotók: Varga Gabriella, Varga János

Kapcsolódó cikkek:

http://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/2865707/

http://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/2866765/

Cseh Csaba – a bécsi Kaláka-Klub Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa